Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Várpalota kicsit közelebbről

2009.01.08

Várpalota nevezetességei

Fotógaléria

A városlátogatást kedvelő turisták Várpalotán sem fognak unatkozni látnivalók tekintetében.  Megmászhatják például a Bakony erdejének egy szikláját, hogy feljussanak Bátorkő várába, majd átsétálhatnak a Thury-várba, amelynek földszintjén megtekinthetnek egy állandó kiállítást is. 


Thuri- vár:

Eredetileg a Bakony erdejének egy sziklacsúcsán épült ezen a környéken vár, Bátorkő néven, a 12. században. A 14. század második felében az itt birtokot szerző Újlakiak építették meg a mai vár ősét. Palotájuk U alakú volt, északkeleti sarkán egy torony erősítette. Később négy saroktoronnyal erősített, szabályos alaprajzú várkastéllyá építették ki. A törökök többször megpróbálkoztak ostromával. 1566-ban kapitánya, Thuri György hősiesen megvédelmezte, csak 1593-ban kerül török kézre. Visszafoglalták, majd ismét gazdát cserélt és csak 1687-ben került véglegesen a keresztény csapatok birtokába. Még szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban is, a szabadságharc után tornyait visszabontották, védőfalait megrongálták, a 20. századra romossá vált. A vár épületeinek kutatása és helyreállítása az 1960-as évek óta folyik.
Látnivaló: A vár földszintjén helytörténeti kiállítás, a középkori palota épségben megmaradt részei látogathatók, valamint a helyreállított helyiségeiben a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum és a Magyar Vegyészeti Múzeum kiállításai.
Nyitva tartás: április 1. és október 31. között 11-17 óra között (szünnap: hétfő).

Bátorkő vára:
A Thuri- vártól nemzetközi turistajelzés vezet a Várvölgyön át Bátorkő váráig, mely a Fajdas hegységben egy sziklabércen emelkedik. Ez az egykori Pusztapalota romjai, Mátyás király vadászkastélya volt. A Bakony rengetegének egyik legszebb pontján épült a XIV. század elején ez a kis fellegvár, melyről említést tett Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Krúdy Gyula és Petőfi Sándor is műveikben. Az utolsó adat szerint 1559-től elhagyatott hely. Háromemeletes toronynak és nem várnak építették, erről árulkodik a ma is látható 15m magas falmaradvány. Csak délnyugat felől volt megközelíthető felvonóhíd segítségével, mely mára már nem látható. Ma egyike a Bakony középkori emlékeinek. A Thuri- vártól turistajelzés vezet a Bakony erdejében emelkedő sziklaszirtet koronázó Pusztapalota várromjához.

Gróf Zichy- kastély:
A kastélydombon álló gróf Zichy- kastélyt 1722-ben kezdte építtetni a Várpalotán élő egyik Zichy család. A város uralkodó pontján álló épület 1860-ban leégett, melyet akkor a művészetpártoló földesúr, Waldstein János birtokolt, aki a kastélyt újjáépíttette. Waldstein János Széchenyi István legközelebbi baráti körébe tartozott, felesége Zichy Terézia révén került a birtokába. A kastély újjáépítésének terveit Ybl Miklóssal készíttette.
A földszinti szépen felújított hall eredetileg kápolna volt, majd a világháborúk ideje alatt garázsnak használták. Az emeleti könyvtár gyönyörű fa polcai és különleges fa burkolatai máig láthatók, könyvei 1913-ban megsemmisültek. A könyvtárterem mennyezetén látható mitológiai korokat idéző freskóival ma is kulturális rendezvények rendszeres otthona. Az épület homlokzati attikái között a Waldstein – Zichy címer látható, a felirat szerint 1876-ban készült.
Ma az épület a Trianon Múzeumnak ad otthont, amely a Kárpát- medence természeti, történeti, kulturális értékeit, a XX. századi békeszerződés népességi, gazdasági előzményeit mutatja be. A kiállítás foglalkozik a trianoni békeszerződés, a bécsi döntések és a párizsi békeszerződés történetével, következményeivel.
Nyitva tartás: hétfő szünnap, kedd-csütörtök:10.30-16.00 óráig, péntek-vasárnap: 10.30-17.00 óráig

Zsinagóga:
A helyi zsidó hitközség 1834-ben kezdte meg építtetését, 1840-re készült el. Az épület erős rokonságot mutat az óbudai régi zsinagógával s rajtuk kívül Magyarországon klasszicista stílusban nem is építettek zsinagógát. Ma a Nagy Gyula Galéria nevét viseli, melyben a konstruktivizmus egyik jelentős képviselőjének Matzon Frigyes állandó kiállítása látható. Cím: 8100. Várpalota, Szent István u. 3.
Nyitva tartás: április 1-jétől október 31-ig, hétfő kivételével naponta 13 - 17 óráig
Tel./Fax: 88/472-305


Jó Szerencsét Művelődési Központ:
Szintén a város központjában, nem messze a Zsinagóga épületétől található a Jó Szerencsét Művelődési Központ. Neve a bányászok köszönési formáját vette át, ezzel is fenntartva az utókornak a bányászváros múltat. Károlyi Antal Ybl- díjas építész tervei alapján 1952-57 között épült. A Rákosi- korszak klasszicizáló jegyei vannak jelen építészetében. Mennyezettábláinak díszei erdélyi népi motívumok alapján készültek. A robosztus épület előtere és a színház nézőtere között Ferenczy Noémi négy nagyméretű gobleinje található. A házban mozi működik.
Cím: 8100. Várpalota, Honvéd u. 1.
Nyitva tartás: Hétfő - Szombat 8 - 20 óráig, Vasárnap 14 - 20 óráig
Tel./fax: 88/472-305, 472-209


Megyeház:
Várpalota központjához közel egy dombtetőn a Jókai utcában, eredeti helyén áll az egykori Megyeház. Nevét az 1960-as évekből kapta, ekkor Várpalota járási székhely volt. Az épület nagy része sajnos már nem látható, ami megmaradt az utókornak, azt eredeti klasszicista stílusban újították fel. Ez egy háromajtós kilenc- osztatú teret foglal magába, boltozatát négy faragott barokk kőpillér támasztja alá.

Tájház:
Az egykori Megyeház és modern 10 emeletes lakóépületek szomszédságában bújik meg a Tájház épülete. Ez a parasztház a környék és a település paraszti és iparos múltjából fennmaradt eszközöket mutatja be az utókor számára. A gyűjteményt a lakosság adta össze régi emlékeikből, így a látogató elé tárulnak a régi palotai élet megmaradt eszközei a meszesek, földművelők, fazekasok, csapók, bognárok mézeskalácsosok mindennapjaiból.
Cím: 8100. Várpalota, Jókai u. 15.
Nyitva tartás: Péntek - Szombat 10 - 16 óráig
Tel./Fax: 88/472-305

Római kori halomsírok:
A 8-as számú főközlekedési út mellett Inota és Várpalota között, Székesfehérvár felől érkezve bal oldalon található a két, fűvel borított, egymásra nagyon hasonlító, helyreállított római kori halomsír. A bennszülött törzsi arisztokrácia egyik vezetőjének (második halom) és fiának (első halom) temetkezőhelye az I. és II. század elejétől. A feltárás utáni alaprajzok a helyszínen elhelyezett táblákon láthatók.


Szabó-féle homokbánya:
Várpalota egyik kertvárosi részében, a 8-es számú főúttól délre található a Szabó- féle homokbánya. 9 méter magas falának alsó 2 méteres részben tengerből leülepedett sárga homok van. Erre települt 4 – 6 méternyi vastagságban az ősmaradványokban gazdag, szürke színű folyami homok. A homokréteg fiatal, melyet durva kavicsréteg fed. A maradványok között a kutatások szerint kb. 400 féle különböző puhatestű állatfajt találtak. Az érdekessége a következő: ezek a csiga és kagyló fajok Dél – Franciaországban is ugyanúgy megtalálhatók mint Várpalotán, ami a szakértőket arra engedi következtetni, hogy hajdanán tengeri kapcsolata volt a két területnek. A homokbánya bejáratánál a látogató egy kis szabadtéri kiállítás keretében láthatja a lignitbányából előkerült magnóliaféléket és kovásodott fatörzseket.


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.