Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Esti mese ,nem csak gyerekeknek...

2009.01.28
         
 

arany34w325567z4.gifVolt Egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek: Vidámság, a Bánat, a Tudás és még sok más, így a Szeretet is. Egy napon az érzések valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet. Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni. Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítségért imádkozott.

A Gazdagság egy luxushajón úszott el a Szeretet mellett. Ő megkérdezte: -Gazdagság, el tudnál vinni magaddal? - Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely számodra!
Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóvalközeledett: - Büszkeség, el tudnál engem is vinni, válaszolt a Büszkeség,- itt minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak!
Hát a Szeretet megkérte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el: - Bánat, kérlek, vigyél el magaddal! -Oh, Szeretet - mondta a Bánat - én nagyon szomorú vagyok, de egyedül akarok maradni a hajómon, hogy bánatomat ne zavarja senki!
A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg se hallotta a Szeretet kérését.
Hirtelen megszólalt egy hang: - Gyere Szeretet, én elviszlek Téged! Aki megszólalt egy öregember volt. A Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor földet értek, az öreg elment. A Szeretet úgy érezte, sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudás:
Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem?
Az IDŐ volt, mondta a Tudás.
Az IDŐ? - kérdezte a Szeretet. - Miért segített rajtam az IDŐ? A Tudás válaszolt:
Mert csak az IDŐ érti meg, hogy milyen fontos az életben a SZERETET!


arany34w325567z4.gif

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.