Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A farsang..

2009.02.03
 
 
 


A farsang a karácsonyi ünnepkör végén, vízkeresztkor (január 6.) indul és a húsvéti ünnepkor kezdetéig, hamvazószerdáig (változó idõpont) tart. A kereszténység elõtti idõkbõl származó farsangot az „erkölcsös" 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották, azonban a reformáció-ellenreformáció szellemi légköre sem volt elegendõ a hagyomány felszámolásához. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötõdik hozzá jelentõs vallási ünnep, alapvetõen a gazdag néphagyományokra épül. A farsang azon kevés népszokásaink egyike, amely életben maradt a múlt században és életképesnek bizonyul a 21. század kezdetén is.
Farsang lényege
A középkori Magyarországon a farsangot nemesi, polgári és népi kultúrában egyaránt megünnepelték: míg a királyi udvarban karneválokat tartottak, addig a városokban és a falvakban fásángot. A magyar nyelvbe – szemben a legtöbb európai nyelvvel – a farsang szó nyert létjogosultságot a karnevál helyett. A német eredetû fasching szóból származó kifejezés jelentése húshagyókedd, ami az ünnep végére, a húsvétot megelõzõ böjt kezdetére utal. (A karnevál jelentése valószínûleg ugyanez: cardo és vale fordítása „hús, Isten hozzád!")
Akárcsak kisfarsangkor, nagyfarsang idején is szabad a tánc, a bálok szervezése és a házasságkötés, tulajdonképpen a húsvétot megelõzõ negyven napos böjt elõtti féktelen mulatozás idõszaka. A szokásjogon alapuló merev szabályok pár hétre megszûnnek létezni, a világ kifordul önmagából. Tetõpontját a hamvazószerdát megelõzõ héten éri el, az utolso napok jelentõségét bizonyítja, hogy minden egyes napnak külön elnevezése alakult ki a magyar nyelvben. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása, amelyet jól példáz a következmény nélküli bolondázás az álarc névtelensége mögött vagy a nemi szerepek felrúgása asszonyfarsangkor.
Fontosabb népszokások:

Asszonyfarsang: rendszerint a farsang utolsó szakászában csak az asszonyok részvételével tartott farsang. Az év egyetlen napján a nõk korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak.

Farsangi dramatikus és alakoskodó játékok: jelmezekkel, maszkokkal elõadott „szerepjátékok", felvonulások. Legtipikusabb jelmezek: ördög, koldus, török, kereskedõ, cigányasszony, állatmaszk- és jelmez valamint fiúk-lányok/férfiak-asszonyok ruhacseréje.
Legjellemzõbb játék: lakodalom és kivégzés humoros elõadása, valamint Konc király és Cibere vajda.
Leghíresebb felvonulás: mohácsi busójárás.

Farsangi ételek: kiadós húsételek, kocsonya, disznóhús, cibereleves, káposzta, farsangi fank. A megmaradt ételt kiszárították és az állatok ételébe szórták.

Farsang farka: farsang utolsó három napja.

Farsangtemetés vagy téltemetés: húshagyókedden általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

Eljegyzés: báli szezon és táncmulatság lényege. A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tûzték a bokrétát. Ezt követte az eljegyzes. A húsvéti böjt idõszakában tilos volt esküvõt tartani, ezért a farsang fontos „esküvõi szezon", erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: elsõ menyegzõs vasárnap = vízkereszt utáni elsõ vasárnap, võvasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.).

Hamvazószerda: bojt elso napja. Húshagyókedd: farsang utolsó napja.
Konc király és Cibere vaja: Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Konc király a zsíros ételek, Cibere vajda a böjt jelképe. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, elsõ esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt.

Köszöntõk: más ünnepekhez hasonlóan farsangkor házról házra jártak, jókívánságokat mondtak és adományokat gyûjtöttek.

Lányok vasárnapja: hajadonok vettek rész rajta, házról házra járva adományokat gyûjtöttek.

Torkos csütörtök: hamvazószerda után tartott ünnep, tulajdonképpen már a bojti idõszakra esõ lakmározás. A farsangkor megmaradt ételeket fogyasztották el. Pár éve a hagyományt modernizált formában újjáélesztették, az éttermekben kedvezményekkel várják a vendégeket. A népszokások sokszínûek, kevésbe uniformizáltak, mint napjaink ünnepei. Az említett példák a leggyakrabban elõforduló szokásokat mutatja be.

 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

csillag

(agnica, 2009.02.07 23:48)

Jó ezt feleleveníteni. Szépen összeszedted a húsvéti tudnivalókat!